Borsodi rejtett kincseink

Egy olyan rejtett, magyar régiót szeretnék bemutatni, amiről még talán keveseknek van tudomásuk. Ez pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyének az észak-abaúji vidéke.

Bevallom őszintén hozzám valamilyen okból kifolyólag mindig is közel állt ez a vármegye, hiszen édesapám Miskolcon nőtt fel, én pedig ott végeztem az egyetemet és az idegenvezetést is ott tanultam. Ott tapasztaltam meg a reménytelen szerelmet... Tehát elég sok szállal kötődők ehhez a területhez. De az országunk történelmében is fontos szerepet játszik ez a vármegye, hiszen őseink a Vereckei-hágón keresztül jöttek be a Kárpát-medencébe és eleinte ezen a területen telepedtek le. Innen hódították meg a mai szállásterületünket. Ezt számos írásos forrás és (vár)romok is bizonyítják.

Nem régiben csodálatosan felújították a füzérradványi Károlyi-kastélyt. Sokan ellentmodással tekintenek gróf Károlyi Mihályra, egyik tulajdonosára, hiszen baloldali ideológiát vallott magáénak, jól látta Magyarország lemaradását, amit elsősorban a feudális viszonyok jellemeztek. Ez a földkérdés. Arisztokrataként elsőként osztotta fel a saját birtokait a szolgálói között. Tehát olyan szerepű lenne, mint Széchenyi István, a nagycenki gróf? Ugyanilyen ellentmondással tekintenek Andrássy Katinkára is, aki a felesége volt. Bár több évnyi korkülönbség jellemezte kettejük viszonyát, mégis igazi szentimentális szerelemmel szeretették egymást. Ezt bizonyítja Katinka naplója is, sőt életéről film is készült. Felkarolta az árvák és a szegények ügyét.

A férje birtokában lévő füzérradványi kastély "2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában megtörtént a kastély komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése." https://fuzerradvanyikastely.hu/epitesztortenet/

Bár a történelmünk viszontagságai miatt a kastély eredeti berendezései közül csak kevés maradt fenn, de ugyanakkor egy csodálatos 1930-as években működő szállodát mutat be az odalátogató vendégek számára. Hiszen Apponyi Franciska grófnő és Károlyi László gróf, akik soha nem laktak a kastélyban, szállodát rendeztek be falai között. Ezt állították helyre napjainkban.

Érdekes a kastély építésének története is. Ugyanis a Károlyi-család egyik tagja, Károlyi Ede, egy nagyon különc ember volt. Az arisztokrata életmód mellett építészettel is foglalkozott, így ő tervezte és építtette azt a szűk, magas tornyot, ami a kastély előtt áll. Ez azonban nemcsak Ybl Ervin építész nemtetszését váltotta ki, hanem a Károlyi-családét is. "Piszkavas"-nak gúnyolták.

De ha inkább a botanikus-állattani érdekességek vonzzák Önöket, akkor feltétlenül érdemes sétálni egyet a kastély varázslatos, vadregényes angolparkjába, ami 1975 óta természetvédelmi terület. Régen egyébként még strand is üzemelt a parkban, ennek nyomai még mindig itt-ott felfedezhetőek.

A füzérradványi kastély mellett felkereshető még a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma, ahonnan a 18. század utolsó harmadában irányította Kazinczy Ferenc a nyelvújítás mozgalmát. Leróhatjuk tiszteletünket a nagy nyelvújító síremléke előtt is. Bár háza már nem áll, de hiteles források alapján rekonstruálható, hogy merre lakott a nagy magyar nyelvújító.

Ez az egész területet hajdanán a Rákóczi-családhoz is tartozott, akik Sárospatakon rendezték be mindennapi életüket. Mára a település neve összeforrt a vezérlő fejedelem nevével. De nemcsak neki köszönheti a sárospataki vár a hírnevét, hanem a Wesselényi-féle összeesküvést is itt szervezték meg az ún. sub rosa teremben. És hogy honnan ered ez az elnevezés? Gyertek el és fedezzétek fel!