Szabadság útja: élmények a magasban

Eger –Verpelét – (Kisnána) – Sástó – Kékestető – Parád – Parádsasvár – Eger

[…] "Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem, […] "

Ez olvasható Petőfi Sándor Az Alföld című tájleíró költeményében. Ki ne érezte volna, hogy mily pompás lenne repülni; elszakadni a mindennapi gondoktól; fentről, az égből kémlelni a földet? Ez a kirándulás, noha nem repülésről szól, mégis lehetőségünk nyílik egy kicsit a mindennapi problémáktól távol kerülni.

Első állomásunk egy rendkívül ritka természeti kincs Verpelét és Tarnaszentmária között. Egy vulkáni kúp, ami geológiai bemutatóhelyként is funkcionál. Ez egy vulkáni, 10 millió éves tanúhegy. Mindösszesen 60 méter magas. 1934-ig bánya működött benne. A kürtő mesterséges kitermelése során megtalálták a kráterszájat. Ennek a bevágásnak köszönhetően feltárták a kúp felső részét, ezáltal tanulmányozhatóvá vált a vulkáni tevékenység. 1975-től védetté nyilvánították a vulkáni kúpot és a környező régiót.

A Mátra az Északi-középhegység vulkanikus vonulatai közé tartozik. Legnagyobb kiterjedésű hegységünk. Itt találjuk hazánk két legmagasabb csúcsát: a Kékestetőt, ami 1014 méter, valamint Galyatetőt, ami 964 méter magas. Több jól elkülöníthető része is van: délnyugati: a Nagy-Hársas lepusztult vulkáni kúpjával kezdődik és a Nyugati-Mátra vonulataival tetőzik. A második rész a Mátrabérc fennsíkjától, a Galyatető és a Kékes kúp csoportjaiból áll. Délre lankásabb völgyek futnak le, melyek közül a legmeghatározóbb a Nagy-völgy. A Keleti-Mátra 650-750 m magas hegyei sorakoznak, aminek északi része a Mátralába nevet viseli. Legidősebb kőzetei a siroki Darnó-hegyen és környezetében találhatóak. Recsk és Parádfürdő környéki kőzetek triász korabeliek és a hegység északi előterében pedig oligocén üledékek rakódtak le (agyag, agyagmárga, csillámos homokkő).

A Mátra fő tömege viszont főképp a miocén korban keletkezett. 21 millió évvel ezelőtt kezdődött a vulkanizmus és 13 millió évvel ezelőtt fejeződött be. Ekkora tehető a parádfürdői Ilona-völgyi andezittelérek kialakulása, melyeket a népnyelv csak Ördöggátaknak nevez. Legfiatalabbak a Gyöngyössolymos és Lőrinci környékén található kőzetek. A hegység déli lábánál pedig a Pannon-tenger húzódott.

Utóvulkáni működéseknek köszönhetően alakultak ki a kénhidrogénes és szénhidrogénes források. Legismertebbek a parádsasvári, melyet "Parádi víz" néven kereskedelmi forgalomban is megtalálunk. Vagy természetes formában is beszerezhetünk az Ilona-völgy Szent István-forrásából vagy Recsken a vasút melletti kútból.

Éghajlata mérsékelt égövi – hegyvidéki jellegű. Levegője rendkívül tiszta, ezért virágzik a gyógyturizmus a hegységben: Kékestető, Mátraháza, Parádfürdő.

Első állomásunk Mátrafüred ma közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. A városból kisvonattal is eljuthatunk ide. Történetéről azonban keveset tudunk. Hajdanán Bene, Benepuszta néven említették. Az Aba-nemzetség szállásterülete lehetett. Először egy oklevél említi Bene várat és az alatta található települést és a völgyben található malmokat, amelyek leginkább a posztógyártás központjai voltak, ami a 19. században rendkívül híres volt. Az ipari forradalom térhódításával párhuzamosan a terület elnéptelenedett. A település mai elnevezése 1893-ból származik és a felvidéki (ma szlovákiai) Tátrafüred mintájára nyerte. Már ekkor kiépült a fürdő és ezt további turisztikai beruházások követték. Az 1960-as években például újabb szállodaépítési lánc indult el a régióban, melyek közül mára több is megújult.

Sástót szinte teljes szabadidő centrummá fejlesztettek az idők folyamán. Hazánk legmagasabban fekvő mesterséges tavában gyönyörködhetnek az ide látogatók. Közel 2 hektáros mocsaras területet 1953-ban Varga Ferenc egykori tanácselnök rendelete alapján lecsapolták. Így alakították ki a jelenlegi szigeteket és a tavat. 1961-ben itt nyitották meg az első hazai hegyvidéki kempinget. Van itt minden, amit az ember megkíván: libegő, csend, nyugalom, csónak, étterem. Azok, akik madártávlatból szeretnék szemlélni a Mátrát és Magyarország legmagasabb pontját, felkapaszkodhatnak az 50 méteres kilátótoronyba is. Sástó közelében találjuk az Oxigén Adrenalin Parkot, ami további programlehetőséget kínál az aktív kikapcsolódást kereső vendégek számára.

Mátraháza neve az első vendégház elnevezéséből származik, melyet hajdanán a Kékesalján, a Rózsadombon emeltek. 1930-ban nyitották meg és "Mátra háza" nevet adtak a vendégháznak. Az épület – a Pagoda – ma is látható, de zárva van. 1932-ben adták át a Mátrai Gyógyintézetet, mivel klímája ún. szubalpin jellegű. A szanatórium a mai napig fogadja azokat a gyógyulni vágyó betegeket, akik légzőszervi megbetegedésben szenvednek. Számos turistaút indul a településről:

• Galyatető: zöld négyzet, kék, kék-sárga turistajelzések
• Kós Károly kilátó: kék-piros, kék kereszt jelzések
• Parádsasvár: kék-piros, piros

Azok, akik lelki nyugalomra vágynak érdemes végig járniuk a templom melletti Naphimnusz állomásait. Mátraháza alatt nemrégiben nagyarányú szálloda fejlesztések (Residence Hotel Ózon, Lifestyle Bérc Hotel) zárultak le az utóbbi években, melyek a legmagasabb színvonalú szolgáltatásokkal várják a pihenni és kikapcsolódni vágyó vendégeket.

Ha ezek után még mindig egyre magasabbra és magasabbra vágyunk, a mindennapi problémáktól elmenekülve menjünk fel Kékestetőre, ami 1014 méteres magasságával csalogat bennünket a magasba. Ha azonban nem szeretnék végig autóval megtenni az utat, akkor a Mátraházáról induló kék jelzésű turistaúton fel is sétálhatunk az ország legmagasabb csúcsára.

Már 1889-ben a Magyar Kárpát Egyesület Mátra Osztálya egy 20 méter magas fakilátót épített a hegy csúcsára, melyet Mátra-toronynak neveztek. Trianon után hirtelen hazánk legmagasabb pontjává lépett elő. 1930-as években kezdődött meg a fejlesztése. A mai gyógyintézetet 1934-ben adták át, mint luxusszállót. Megépült a bekötőút, és elindult az autóbusz közlekedés és kialakították a sípályákat is. Az első fakilátót 1938-ban lebontották és 1980-ig kellett várni az újra, a TV-toronyra. Kékestető kristálytiszta levegőjével, szubalpin jellegű klímájával, erdőrezervátumával hívogatja a kirándulókat.

Kékesről feltétlenül érdemes átmenni Galyatetőre. A nagy szálló évtizedek óta fogadja a magashegyi levegőt kedvelő vendégeket. Az üdülőtelep művészettörténeti érdekességgel is rendelkezik. Kodály Zoltán ugyanis itt írta meg Csendes Mise című művét. Galyatető közigazgatásilag Mátraszentimre része, ami több település összevonásából alakult ki. A falutól Nyugatra található a fallóskuti Mária-kápolna, ami ismert zarándokhely.

Egerbe érdemes Parádsasváron és Parádon át visszaindulni. Mindkét település egyaránt híres klímájáról, gyógyvízéről és néprajzáról. A 24-es úton érünk vissza Egerbe, aminek mentén Parád felé hatalmas és gyönyörű vadgesztenye fákat csodálhatunk meg, amelyeket még feltehetőleg gróf Károlyi Mihály telepíttette.

1763-ban Markóth Ferenc orvosprofesszor timsótartalmi ásványvizet fedezett fel Parádon. (Az ő nevéhez köthető hazánk első orvosi karának megalapítása, ami Egerben kapott helyet. Ma az ő nevét viseli az egri kórház és rendelőintézet.) A timsógyár és a fürdő egyaránt 1778-ban nyitotta meg kapuit. A fürdővendégek számára vendégházat is építettek a településen, amit a későbbiekben folyamatosan fejlesztettek. 1880-ban építették a vidék talán méltán híres épületét, a Cifra istállót gróf Károlyi György akaratából. Elnevezését díszes külsejéről és vörös márvány belső teréről kapta. Emellett Parádot a palóc építészet is ismertté tette. Itt csodálhatjuk meg azt a palóc házat, ami zsilipelt falú és szoba-pitvar-hálókamra beosztású volt.